1. Kutya-bizalom
A közelmúltban történt, hogy egy kedves Hölgy ismerősömmel beszélgettünk és valahogyan szóba került, hogy mi történt a kutyájával - kötőhártya gyulladás. Mivel a Hölgy spirituálisan nyitott, ezért elkezdtünk beszélgetni arról, hogy Ő hogyan is áll az életében egy-két dologhoz, mivel tudjuk, hogy a kutya is, mint minden háziállat átvesz-átvállal bizonyos betegségeket a gazdájától.
Beszélgetésünk során elmondta, hogy a legnagyobb kihívást nem a fent említett tünetek okozták, hanem ennek fizikai kezelése, mivel hiába kapott a kutya szemkrémet, csakis az állatorvosnak engedi, hogy bekenje.
Nos ekkor jött az az ötlete a Kedves Hölgynek, hogy ha már valamikor tudományosan is foglalkoztam kutyákkal, akkor nézzem már meg, hogy miként lehet ezen a helyzeten javítani. Mivel Ő szokta nézni azonban alkalmazni még nem tudja Cesar Milan - a csodálatos kutyadoki módszereiről szóló műsorát - melyet valamikor aktív tv-nézős korszakomban én is figyelemmel kísértem és módszereit alkalmaztam is akkor még saját kutyáimon.
Kettőnk - mármint a kutya és Én - története valahol ott kezdődött, hogy mikor meglátott a gyönyörűséges nagytermetű fehér "macikutya" valamilyen közép-ázsiai keverék hölgy, 1 percen belül már orrunkat összeillesztve kaptam egy apró finom "puszit" az orrom hegyére - ebből érzékeltem, hogy Ő egy nagyon finom Úri-hölgy, aki ráadásul még szégyenlős is :) szerencsémre kíváncsisága erősebb volt, mint szégyenlőssége, folyamatosan követett a kertben és bújt a lábamhoz, fejét az ölembe fúrta, sőt még hanyatt-feküdve a hasát is megmutatta, jelezve ezzel a legmélyebb bizalmát :)
Kettőnk - mármint a kutya és Én - története valahol ott kezdődött, hogy mikor meglátott a gyönyörűséges nagytermetű fehér "macikutya" valamilyen közép-ázsiai keverék hölgy, 1 percen belül már orrunkat összeillesztve kaptam egy apró finom "puszit" az orrom hegyére - ebből érzékeltem, hogy Ő egy nagyon finom Úri-hölgy, aki ráadásul még szégyenlős is :) szerencsémre kíváncsisága erősebb volt, mint szégyenlőssége, folyamatosan követett a kertben és bújt a lábamhoz, fejét az ölembe fúrta, sőt még hanyatt-feküdve a hasát is megmutatta, jelezve ezzel a legmélyebb bizalmát :)
Kellemes kapcsolódásunk egészen addig tartott nála, amíg meg nem mutattam neki a krémet :/ Hiába magyaráztam többször, hogy ez az Ő érdekében történik és Én valóban jót szeretnék neki, ami most ugyan kellemetlen, de ígértem, hogy nemsoká a szemének is jobb lesz...
Érzékeltem, hogy a betegség lefolyása erősen legyengítette szervezetét és az antibiotikum-kúra sem tett jót a gyomrának. Mivel a kutya fehérjeérzékeny, nem javasoltam semmiféle húst, azonban a Gazdának ajánlottam, hogy egy jó cupákos velős csont a kutyának hiányzó ásványi anyagokat is pótolná, mely a megerősödési folyamatában is támogatná a kutyát.
A szemkenőcs-kezelési projekt annál a pontnál fejeződött be, amikor a kutya bizalmát háromszor veszítettem el és negyedjére is visszaépítettem :)
Ekkor újravettük az anamnézist: mi volt a kutya előélete, amivel ilyen bizalmatlan? s ekkor csúsztak helyükre a puzzle darabok - Bennem ;)
Konklúzió: saját felségterületén, egy idegen ember egy baba-korában" hányatott sorsú nagytestű kutyával ne bizalmaskodjon annyira, hogy bekenje a szemét kenőccsel, amit még a gazdájának sem enged. Így közösen megszültük azt a megoldást, mellyel "a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt" ;)
A Gazda kivitte a kutyát egy számára ismeretlen területre és ott jól bekente a szemét az ominózus kenőccsel :D
A Gazda visszajelezte, hogy a kutya aki nem eszik húst, a cupákos velős csontot - főként a belső részeket - hatalmas elánnal ette ;) :) :)
A munka a Gazda és Kedvence között azonban még igazán csak most kezdődött el, melyet "Házi Feladat" formájában kaptak ;)
Hatalmas öröm tölti el szívemet mivel érzékelem kettőjük jól-létét.
Fontos tudnivaló:
"A kutya az kutya, nem ember - azonban lelke van és érzései vannak, ugyan nem tudatosak, s éppen ezért a kutya kutya az ember ember ;)"
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés